- Iskolánkról
- Együtteseink
- Fenntartó
- Névadónk
- Munkatársak
- Logó
- Archív
Iskolánkról
Az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium a Bocskai István Református Oktatási Központ tagintézménye, amelynek fenntartója a Halásztelki Református Egyházközség.
Az Egressy első diákjai 2001 szeptemberében kezdték el a tanulást. Az évek alatt a képzési kínálat bővült, és a zenei alapképzés mellett elindult a nyolc osztályos ének-zene gimnázium, a szakgimnáziumi képzés és az érettségi utáni szakképzés. Az intézménytípusok teljes spektrumában a színművészet, a táncművészet és a zeneművészet számos területén biztosítja az intézmény a képzést. A magyarországi konzervatóriumok közül egyedüliként fedi le az előadóművészetek széles skáláját. 2012-ben kérte az Egressy a református fenntartásba való kerülését, ezzel a Magyarországi Református Egyház legmagasabb fokú művészeti képzését biztosítja.
Az Egressy tanárai a szakma iránt elhivatottan, az iskola szellemisége szerint keresztyén értékrenddel végzik pedagógiai munkájukat.
Az Egressy diákjai kiemelkedő eredményeket érnek el évről évre kiváló tanulói, együttesei, zenekarai révén.
A nemzetközi térképen is jól látszódik az Egressy, számos oktatási és kulturális intézménnyel tart aktív kapcsolatot. Iskolánk legfontosabb partnerei a következő országokból vannak: Azerbajdzsán, Csehország, Egyiptom, Görögország, Lengyelország, Mongólia, Oroszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna.
Kovács Zalán László
igazgató
Együtteseink
Egressy fúvószenekar történeteIskolánk zenekara 2006-ban alakult Péntek János karnagy vezetésével. Akkor még a csepeli Auth Henrik Fúvószenekarral közösen lépett fel a zenekar, majd önálló együttesként két alkalommal is megnyerte a Szakközépiskolák számára rendezett zenekari versenyt a Zeneakadémián (2011;2013)!A zenekar élén 2015-ben változás történt, Tóth Tamás vette át a vezetését! Még ebben az évben Arany Minősítést szerzett a zenekar, majd Byzdgostban rendezett zenekari versenyen a Televízió különdíját nyerte el! 2018-ban ismételten megnyerte a zenekar a Szakközépiskolák számára megrendezett Országos versenyt!Repertoárjában a klasszikus Fúvószenekari művek mellett megtalálhatók magyar zeneszerzőkfúvószenekarok számára írt művei ( Hidas Frigyes , Bogár István, Farkas Antal,..stb)
| Fenntartó A halásztelki református gyülekezet rövid története | Oktatási központ Bocskai István Református Oktatási Központ |
| A Halásztelki Református Egyházközség élete csak pár évtizedre nyúlik vissza. Református istentiszteletek már a harmincas évekbeli Hermina-telepen is voltak (akkor Halásztelek még ezen a néven Tököl része volt), eleinte az elemi iskola épületében és magánházaknál, ekkor még a Szigetszentmiklós Egyházközség szórványaként, majd 1940-től Szigethalommal és Tököllel alkotott egy gyülekezetet. A gyülekezet növekedésével 1955-ben névlegesen lakóházat, ténylegesen pedig imaházat építettek a hívek kétkezi munkájukkal, melyhez később egy harangláb is készült. A gyülekezet ezt a templomot is „kinőtte”, így szükség volt egy nagyobb épületre. Az új templom építésére szánt telek az önkormányzat döntése – voltaképpen adománya – alapján egyszerű ingatlancserével jutott a gyülekezet tulajdonába, a régi imaházat pedig a görög katolikus hívek kapták meg jelképes áron. A Nagy Béla tervei alapján épülő templom alapkő letételére 1993. augusztus 20-án került sor, és 1995. augusztus 19-én tartották benne az első istentiszteletet. Ezen a napon a régi és az új templom között a hívek gyalog tették meg az utolsó, illetve első utat. A templom felépültével, 1995-től a Szigethalmi Egyházközség önállósult, a halásztelki és tököli egyházrész társegyházközséggé szerveződött. Az építés kezdetekor hatvannégy önként jelentkező vállalta a tököli repülőtér épületeinek a bontását és a téglák tisztítását egy egész nyáron át, így ingyen építőanyaghoz is jutottak. Az építkezés évei alatt pedig felsorolni sem lehet, mennyien mekkora összeggel és hány óra ingyen vagy fél áron végzett kétkezi munkával járultak hozzá a templom felépítéséhez. Néhány család különösen sokat segített, de szinte az egész település megmozdult. 1996-ban a torony befedésére és a régi harang felhelyezésére került sor, ekkor került fel a helyi vállalkozók által készített vörösréz csillag is a torony tetejére. A következő évben pedig elkészült a külső festés is. 2002-ben a toronyórák és a Hollandiában öntött nagyharang is a helyükre kerültek. 2012-ben a halásztelki és tököli egyházrészek önállósultak, így a Halásztelken és Lakihegyen élő hívekből a Halásztelki Református Egyházközség anyaegyházközséggé vált. | Mai arculatával – öt intézmény összevonásával – jött létre a Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium [OM 032614]. Jogelődjét még 1971-ben alapította Pest megye, s 1991-ben önkormányzati, majd 1999-ben egyházi fenntartásba került. A középiskola a Bocskai-féle szabadságharc első csatájának 400. évfordulóján, 2004. október 15-én vette fel Bocskai István nevét (Bocskai István Református Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium). 2012-ben megváltozott az intézmény elnevezése, ugyanakkor az iskola tagintézményévé vált a következő négy intézmény: Bocskai István Református Általános Iskola (2004-ben alapította a helyi református egyházközség); Lámpás Református Óvoda (2006-ban alapította helyi református egyházközség); Beleznay János Református Általános Iskola (a Bugyi Református Egyházközség 1995-ben alapította, majd 2010-2012. között a Bocskai István Református Általános Iskola tagintézményeként működött); Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneművészeti Szakközépiskola és Ének – Zenei Gimnázium (a B&G. Zeneművészeti Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2001-ben alapította, így 2001-2012. között magánfenntartásban működött s átvételére jogutódlás nélkül került sor). Többen feltehetik a kérdést, hogy mit jelent intézményünk elnevezésében az „oktatási központ” kifejezés. A Bocskai nem csupán köznevelési intézményként fejti ki tevékenységét, hanem felnőttképzési intézmény, valamint akkreditált nyelvvizsgahely, ECDL vizsgaközpont és CISCO Akadémia. Ezt a többrétű oktatási tevékenységet hűen fejezi ki az „oktatási központ” kifejezés. Intézményünk hivatalos honlapja tükrözni kívánja azt a szerkezetet, melyben jelenleg az oktatási központ működik. Elérhető ugyanakkor honlapunkról a fenntartó Halásztelki Református Egyházközség, valamint az intézmény munkáját támogató Halásztelki Bocskai István Kulturális Egyesület honlapja is. A keresztyén értékrend alapján nevelő közös igazgatású többcélú köznevelési intézményünk küldetése és identitása a megfelelő linkre kattintva olvasható. |
 |  |
Egressy Béni (1814. április 21. - 1851. július 17.)
Egressy Béni – zeneszerző, színműíró és szövegkönyvíró (eredetileg egresi Galambos Benjámin) 1814. április 21-én született a Borsod megyei Sajókazincon (ma Kazincbarcika). Édesapja református lelkipásztor volt. Miskolcon és Sárospatakon végzett tanulmányai után – ahol zeneelméletet és nyelveket is tanult – tanító lett. Testvére, Egressy Gábor hatására 1834-ben a magyar opera központjában, Kolozsvárott a színtársulat tagja lett. Színészi pályája során testvérével együtt baráti kapcsolatuk alakult ki Petőfi Sándorral.
Édesapja javaslatára vette fel az Egressy Béni nevet. Operaénekesi ambíciói voltak, ezért 1838-ban gyalogszerrel Milánóba ment énekelni tanulni. Énekesi pályáját 1843-ban kezdte kórusénekesként Pesten, a Nemzeti Színházban. 1840-től kezdett zeneszerzéssel foglalkozni: először ő zenésítette meg Petőfi Sándor verseit. Egressy Béni számos népies műdal szerzője is, amelyek korszakalkotó jelentőségűek. Legnagyobb sikere nemzeti imádságunknak, Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítése, amelyet a Nemzeti Színházban 1843. május 10-én mutattak be. A Szózat megzenésítése a Nemzeti Színház pályázatára készült, amelyet Bartay András zeneszerző, a színház igazgatója hirdetett meg. A Vörösmarty versére készült népmelódia pályázatának zsűrijében Vörösmarty Mihály mellett a kor két jelentős muzsikusa, zeneszerzője foglalt helyet: Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály. A pályázat győztese Egressy Béni zeneműve lett. Színművek, operaszövegek írásában és fordításában is jelentőset alkotott. Közel 60 színművet és operaszöveget fordított német, francia és olasz nyelvből.Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera alapítójához művészi barátság fűzte. A legjelentősebb három Erkel-operának – Báthori Mária, Hunyadi László (1844), Bánk bán - szövegkönyvét Egressy Béni írta.Résztvevője volt az 1848/1849-es szabadságharcnak. Kápolnánál megsebesült. Gyógyulásáig egy jó barátjához került a Borsodban lévő Csátra, ahol Szent Dávid zsoltárainak orgonára tételével foglalkozott, amelyeket a reformátusok elfogadtak francia hangzat szerint. 1849 szeptemberében főhadnagyként védte a komáromi várat. Itt keletkezett a Klapka-induló című műve.A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult. Ónodra került. Feltehetően itt fejezte be Katona József Bánk bánjának az átdolgozását. Nem sokkal halála előtt adta át az opera szövegkönyvét Erkelnek. Az opera bemutatóját már nem érhette meg. Egressy Béni 1851. július 17-én hunyt el Pesten. A Fiumei úti sírkertben lelt végső nyughelyre. A fiatalon távozott Egressy Béni legszebb dallamai maradandóak lettek az utókor számára.
Igazgató
 | Kovács Zalán László e-mail:igazgato@egressybenikonzi.hu |
Igazgatóhelyettesek
 | Barta Dóra e-mail:zeneiskola@egressybenikonzi.hu Zeneiskolai igazgatóhelyettes |
 | Kolláth Enikő e-mail:kozismeret@egressybenikonzi.hu Közismereti igazgatóhelyettes |
 | Dr. Suki András e-mail:kozepfok@egressybenikonzi.hu Középfokú zenei igazgatóhelyettes |
Iskolalelkész
 | Nyeső Ágnes Iskolalelkész |
Tanáraink
Közismeret
(ének-zene)
(angol)
(biológia, kémia)
(történelem)
(történelem)
(magyar)
(matematika)
(történelem, magyar)
(református hittan)
(református hittan)
(magyar)
(római katolikus hittan)
(matematika)
(művészetek)
Billentyűs tanszak
(zongora)
(zongora)
(harmonika)
(zongora, korrepetíció)
(zongora, korrepetíció)
(zongora, korrepetíció)
(zongora, korrepetíció)
(orgona, zongora)
(zongora)
(zongora, korrepetíció)
(zongora, orgona)
(kötelező zongora)
(zongora)
(zongora)
(zongora)
Elméleti tárgyak tanszaka
(szolfézs)
(kommunikáció)
(szolfézs)
(szolfézs)
(szolfézs)
(zongora, korrepetíció)
(kommunikáció)
(szolfézs, zeneirodalom)
(szolfézs)
(szolfézs, zenetörténet)
(szolfézs, zeneelmélet, népzene)
Ének, korrepetíció tanszak
(korrepetíció, kötelező zongora)
(korrepetíció)
(magánének)
(korrepetíció)
(korrepetició)
(magánének)
(magánének)
Fafúvós tanszak
(fuvola, furulya)
(fuvola)
(klarinét, furulya)
(fuvola)
(szaxofon)
(fuvola, furulya)
(oboa, furulya)
(szaxofon, furulya)
(fagott, furulya)
(fuvola)
(klarinét)
Hangszerkészítő és -javító tanszak
(vonós)
(billentyűs)
(fúvós)
Húros, ütős tanszak
(cselló)
(hegedű)
(gitár)
(gitár)
(jazz-gitár)
(ütőhangszerek)
(hegedű)
(hegedű)
(dob)
(ütő)
(gitár)
Jazz tanszak
(jazz-dob)
(jazz-zongora, kötelező zongora)
(jazz-gitár)
(jazz-zongora)
(gitár)
(jazz-ének)
(jazz-zongora)
(jazz zongora, kötelező zongora)
(jazz- elmélet, jazz-történet)
(jazz-gitár)
Népzene tanszak
(népi fúvós hangszerek, népzene)
(koboz, citera, népi lejegyzés)
(népi ütő)
(népi ének)
Rézfúvós tanszak
(tuba)
(furulya, tenorkürt, baritonkürt, tuba)
(kürt, furulya, zeneóvodai foglalkozás)
(furulya, tenorkürt, baritonkürt)
(trombita)
(harsona, furulya, rézfúvós hangszerek)
(harsona)
(trombita)
(furulya, tenorkürt, baritonkürt, harsona)
Szín- és táncművészeti tanszak
(dráma elmélet)
(beszédtechnika)
(színészmesterség)
(színpadi mozgás)
(színművészet)
feltöltés alatt...
