Névadónk

Egressy Béni – zeneszerző, színműíró és szövegkönyvíró (eredetileg egresi Galambos Benjámin) 1814. április 21-én született a Borsod megyei Sajókazincon (ma Kazincbarcika). Édesapja református lelkipásztor volt. Miskolcon és Sárospatakon végzett tanulmányai után – ahol zeneelméletet és nyelveket is tanult – tanító lett. Testvére, Egressy Gábor hatására 1834-ben a magyar opera központjában, Kolozsvárott a színtársulat tagja lett. Színészi pályája során testvérével együtt baráti kapcsolatuk alakult ki Petőfi Sándorral.

Édesapja javaslatára vette fel az Egressy Béni nevet. Operaénekesi ambíciói voltak, ezért 1838-ban gyalogszerrel Milánóba ment énekelni tanulni. Énekesi pályáját 1843-ban kezdte kórusénekesként Pesten, a Nemzeti Színházban. 1840-től kezdett zeneszerzéssel foglalkozni: először ő zenésítette meg Petőfi Sándor verseit. Egressy Béni számos népies műdal szerzője is, amelyek korszakalkotó jelentőségűek. Legnagyobb sikere nemzeti imádságunknak, Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítése, amelyet a Nemzeti Színházban 1843. május 10-én mutattak be. A Szózat megzenésítése a Nemzeti Színház pályázatára készült, amelyet Bartay András zeneszerző, a színház igazgatója hirdetett meg. A Vörösmarty versére készült népmelódia pályázatának zsűrijében Vörösmarty Mihály mellett a kor két jelentős muzsikusa, zeneszerzője foglalt helyet: Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály. A pályázat győztese Egressy Béni zeneműve lett. Színművek, operaszövegek írásában és fordításában is jelentőset alkotott. Közel 60 színművet és operaszöveget fordított német, francia és olasz nyelvből.Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera alapítójához művészi barátság fűzte. A legjelentősebb három Erkel-operának – Báthori Mária, Hunyadi László (1844), Bánk bán - szövegkönyvét Egressy Béni írta.Résztvevője volt az 1848/1849-es szabadságharcnak. Kápolnánál megsebesült. Gyógyulásáig egy jó barátjához került a Borsodban lévő Csátra, ahol Szent Dávid zsoltárainak orgonára tételével foglalkozott, amelyeket a reformátusok elfogadtak francia hangzat szerint. 1849 szeptemberében főhadnagyként védte a komáromi várat. Itt keletkezett a Klapka-induló című műve.A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult. Ónodra került. Feltehetően itt fejezte be Katona József Bánk bánjának az átdolgozását. Nem sokkal halála előtt adta át az opera szövegkönyvét Erkelnek. Az opera bemutatóját már nem érhette meg. Egressy Béni 1851. július 17-én hunyt el Pesten. A Fiumei úti sírkertben lelt végső nyughelyre. A fiatalon távozott Egressy Béni legszebb dallamai maradandóak lettek az utókor számára.